Országos Írásszakértő Intézet

"Több" mint kézírás…!?

II. rész

Az 1869 - 1925 között megjelent tantervek egységesen a szépírás tanítását követelték meg. Az ábécéskönyvek azonban korántsem voltak ilyen egységesek Ahány ábécéskönyv, annyiféle betűminta. De még egy könyvön belül is ugyanannak a betűnek több változata fordult elő. Hogy miért volt szükség a többféle ábécére?  Amint az emberektől elvárták, hogy kinek - kinek legyen ünnepi és hétköznapi ruhája, ugyanúgy az írásban is kettőséget követeltek: az egyik írás legyen szép, a másik pedig gyors a mindennapi használatra. (lásd, 1 számú ábra, a, b,).

1 számú ábra
a,                                                                                     b,

1917-es "lassú" szépírás                                               1917-es "gyors" szépírás

A kor emberei az egymás iránti tiszteletet is megadták egymásnak. Ez nagyon jól megfigyelhető a különböző levelek megszólításaiban és címzéseiben. Akár közeli ismerősök illetve hozzátartozók voltak, vagy távoli rokonok, fontosnak tartották a címzett neve előtt feltüntetni, úgynevezett fokozás képpen kiemelni az egyén társadalmi rangjának megfelelő megszólítást. (lásd, 2. számú ábra, a, b, c,)

2. számú ábra

a,                                                                                b,

általában férjezett, idősebb hölgy                                               férjezetlen, idősebb, magas társadalmi
megszólítása                                                                          rangú hölgy megszólítása

c,

az íróhoz közel álló, magányos hölgy
megszólítása

Egy 1917-ben készült címzésen az "Eger" város kiírása tussal készült. Megfigyelhető a párhuzamos vonalak "lángvonal" szerű képzése, amely teljes harmóniát alkot a "hajszál" vonalakkal. A szépírás általános jellemzői közül jól látható:
· írásmódja az ellipszisen alapszik
· a betűk alapvonalának dőlése 60 fok
· a kisbetűk szélessége a középzónás betűk magasságának a fele
· a betűk vonala árnyalt

Jelentős változást hozott az írott betűk formájának képzésébe a golyóstoll feltalálása. A betűk különféle árnyalását, lángvonalak kialakítását már nem tette lehetővé. Viszont az egyre rohanó világban fontos szerephez jutott azzal, hogy az írás egyre gyorsabb és egyszerűsítettebb formai kivitelezését segítse. Mint ahogy a régi korok emlékei is segítik feltárni az akkor élt emberek szokásait, viselkedéseit, éppen úgy segít nekünk grafológusoknak is abban, hogy kutassuk és vizsgálataink alapján következtetéseket vonjunk le az író személyének talán legbelsőbb, féltett titkaira.

Székesi István
grafológus, írásszakértő