Publikációk

Oktatóink, hallgatóink, külsős szakemberek, szakértők cikkeinek adunk teret itt.Sok érdekes témáról olvashat, letölthető formában.

Online jelentkezés

Online jelentkezés

 


Katona Ágnes
igazságügyi grafológus-szakértő
írásszakértő

Lateralitás, avagy a balkezes írásvizsgálatok szerepe és jelentősége
az igazságügyi írásvizsgálatokban




Akiket a jobb agyfélteke irányít

Elméletek a balkezesség kialakulásáról
Az emberek tíz százaléka balkezes. Hogy ez mindig így volt-e, az kérdéses. Egyes szerzők azt a feltevést képviselik, hogy az ősemberek között a balkezesek aránya messze nagyobb volt, mint a ma élők között. A francia Mortillet prehisztorikus (történelem előtti) kőszerszámokkal végzett kutatásai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a neolitikumban hozzávetőleg ugyanannyi volt a balkezes, mint a jobbkezes. Kobler úgy véli, volt olyan időszak és terület, ahol és amikor a balkezesség dominált. Minél messzebb megyünk vissza az emberiség történetében, annál gyakoribb a balkezesség. Úgy tűnik, hogy a fegyverek használata tette szükségessé a kezek munkamegosztását. Az egyik kéz kizárólag a támadást szolgálta, a másik pedig a szív oldalának védelmét. Hámori azt a feltevést, amely szerint a háborúzásnak lenne köszönhető a jobbkezesség, meseszerű spekulációnak tartja. Szerinte a jobbkezesség először az emberszabású majmokhoz némileg hasonló, kicsiny és teljesen szimmetrikus agykoponyával rendelkező több százezer, illetve millió évvel ezelőtt élt emberelődnél figyelhető meg.
A balkezesség kialakulásának okairól a szakemberek - agykutatók, genetikusok - véleménye szintén megoszlik. Kétségtelen, hogy a balkezesség öröklődhet. Jobbkezes szülők csupán két százalékának születik balkezes gyermeke. Ha az egyik szülő balkezes, gyermeke balkezességének valószínűsége már 46 százalék. Állatkísérletek bizonyítják, hogy egereknél is van "mancspreferencia". Patkányoknál, macskáknál is megfigyelték a jelenséget. Ezt a tulajdonságot azonban nem lehet kitenyészteni, az ivadékok mindig fele-fele arányban jobb- vagy balmancsúak. Kainz (1990) Marion Anette öröklődési modelljére hivatkozik, amely szerint génje csak a jobbkezességnek van, a balnak nincs. Ha a gén adott, akkor jobbkezesség örökítődik át, ha hiányzik, akkor a balkezesség. Ez a modell azonban nem ad választ arra a kérdésre, hogyan lesz 54 százalékos a jobbkezesség előfordulási aránya két balkezes szülőtől származó gyermek esetében.
Alfred Zuckrigl szerint nehéz szülésből, rendellenes magzati elhelyezkedésből származó újszülött esetében, vagy az agyat károsító megbetegedésnél előfordulhat szerzett balkezesség (ha a család egy tagjánál előzmények nélkül jelentkezik). Hámor József nézete, hogy a balkezesség kialakulása kizárólag szüléskor előforduló agyi károsodás következménye lenne, ma már túlhaladott. Valószínűbbnek tartja, hogy a balkezesség örökletes és hormonális tényezők együttes hatására alakul ki.
A legmeggyőzőbb bizonyítékot valamely emberi jelleg öröklődésére az egypetéjű ikrek vizsgálata nyújthatja. Az egypetéjű ikrek ugyanis tökéletesen azonos génállománnyal rendelkeznek, hiszen egyetlen megtermékenyített petesejtből alakulnak ki. Ebből következik: ha a kezesség öröklött tulajdonság, az egypetéjű ikreknek mindig azonos kezűeknek kell lenniük. Ez azonban nincs így. Első hallásra ez egyértelműen a kezesség örökletes jellege ellen szól. Hámori felhívja azonban a figyelmet az úgynevezett tükörjelenségre. Az egyik iker hajforgója például balra, a másiké jobbra mutat. A két iker azonos ujjainak mintázata is tükörképe lehet egymásnak. Hasonlóképpen jöhet létre, mint tükörképjelenség, az egyik gyerek balkezűsége és a másik jobbkezessége.
Talán a bostoni agykutató idegorvos, Norman Geschwind tesztoszteron-elmélete látszik a legmegalapozottabbnak. A tesztoszteron férfi nemi hormon, ami a nőkben is megtalálható (pl. a terhes anya női hormonjainak is a mellékterméke).
Ennek a túlzott magas szintje lelassítja az embrió agyának fejlődését. Azt tudjuk, hogy a bal félteke a jobb féltekénél lassabban fejlődik. Így tovább éri a tesztoszteron "károsító" hatása, s ezért lesz végül a jobb agyfélteke a domináns.

A balkezesség előnyei és hátrányai
A régi korok hiedelmét újabb tévhit váltotta fel, miszerint a balkezesek tehetségesebbek, mint jobbkezes társaik. Valóban: butábbak vagy tehetségesebbek? Természetesen egyik sem igaz. Michelangelo és Leonardo da Vinci balkezesek voltak ugyan, de jobbkezes művészeket ugyanúgy felsorolhatnánk ellenpéldaként
A balkezesség előnye, hogy a domináns kéz ügyességét és térorientációs tulajdonságait egyazon félteke (a jobb) szabályozza, programozza, az ellenoldali félteke kizárásával. Ez teszi lehetővé a jobb félteke térelképzeléseinek pontos és gyors végrehajtását a bal kéz által.
A balkezesség legegyértelműbb előnye az egyes sportágaknál figyelhető meg. Elsősorban ott, ahol erővel, gyorsan és nagy pontossággal kell a labdát eldobni (baseball, krikett, kézilabda) vagy tenisz. A teniszben a labda pontos és gyors reflexeket igénylő irányváltoztatása, úgy tűnik, különösen kedvez a balkezeseknek. 1983-ban a világ első 25 rangsorolt hivatalos játékosa közül 11 balkezes volt. pl. McEnroe, Navratilova)
Még meggyőzőbbek a balkezesség szelekciós előnyei az ezredmásodpercekkel is kalkuláló, rendkívüli reflexeket és folytonos térérzékelést igénylő sportág esetén, a vívásnál. A mai statisztikák szerint a világ élversenyzőinek legalább fele balkezes.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az iskolai oktatásban külön figyelmet kell szentelni a balkezes dominanciával rendelkező gyermekekre, mivel érzelmi életük intenzívebb, aggódóbbak, érzékenyebbek. A tanár és szülő részéről ezért általában több egyéni foglalkozásra van szükség.

Páros szervek (szimmetria-asszimetria szervezetünkben)
A Földön a mai napig azonosított mintegy 1,5 millió állat- és növényfaj túlnyomó többsége jól felismerhetően valamilyen szimmetria szerint van felépítve. A növények levelein, virágain különösen szembeötlő a kettes, hármas, négyes stb. szimmetria szerinti felépítettség. Az állatfajok többségénél a biszimmetrikus (bal-jobb), azaz tükörszimmetrikus rendezési elv található meg.
Az emberre a kétoldali szimmetrikusság a legjellemzőbb. A végtagok, a fej kétoldalúsága éppúgy, mint a legtöbb vázizom bal- és jobboldalúsága. A teljes csontvázrendszer abszolút tükörszimmetrikussága azt igazolja, hogy a szimmetrikus felépítettségben érvényre jutó esztétikum még a természetből "kiemelkedő" embert is meghatározza, jellemzi. A kézhasználati preferencia a mai tudásunk szerint csak az emberre jellemző. Érdekes azonban, hogy a kezeket mozgató, tudatos szervünk az agy maga is két, működésileg és némileg szerkezetileg is aszimmetrikus féltekéből áll.
Téves volna az a feltételezés, hogy az ember felemás működése pusztán a kézhasználatnál mutatkozik meg. Jól megfigyelhető más páros szerveinknél is a dominancia. (pl. láb, szem, fül, és nyelv)

 

Ön milyen kezes? (hand closing, arm folding teszt stb.)

Edinghburg-i lista
1971-ben R.C. Oldfield az Edinghburg-i Egyetem Beszéd és Kommunikáció kutatócsoportjának vezetője közzétette tanulmányát, melynek segítségével a jövő klinikai munkáiban könnyen felismerhetik a kézhasználatot. Oldfield a kérdező módszert részesítette előnyben, így összeállított egy 10 kérdésből álló listát. Kihangsúlyozta, hogy módszere valószínűleg nem alkalmazható gyerekek vizsgálatára, náluk a feladatvégzés megfigyelését tartotta célszerűnek.
A lista az alábbi tételeket tartalmazta:
- írás
- rajzolás
- dobás
- olló
- fogkefe
- kés (villa nélkül)
- kanál
- seprű (felső kéz)
- gyufa meggyújtása (melyik kézben tartja a gyufaszálat)
- doboz kinyitása (tető megfogása)
A lista alapján a tesztben résztvevő személyek, a kezességhez társított cselekvés alapján pontszámot kaptak. Ha bal kézzel végezte, akkor feladatonként -1, ha jobb kézzel, akkor 1 pont "járt".
Az úgynevezett lateralitás hányadost úgy kapjuk meg, ha a balkezes műveletek számát kivonjuk a jobbkezes műveletek számából. A kapott eredményt elosztjuk a műveletek számával és megszorozzuk százzal.
A tesztelt csoportok -100 (teljes balkezességnél) és plusz 100 közötti pontot érhettek el.
pl. Ha a személy:
10 kérdésnél
4-et balkézzel (-4 pont), 6-ot (6 pont) pedig jobb kézzel végez el, akkor, -4-6=2 pont
2:10=0,2 ezt az eredményt pedig megszorozzuk 100-al, vagyis a lateralitás hányados 20
Tehát a dominancia (minimális mértékben ugyan), de a jobb kézre tehető.

Hátránya, hogy a vizsgált személyek a kérdőívben teljesen őszintén válaszolnak valamire, viszont amikor gyakorlatban is elvégeztetik velük ezt a feladatot, akkor igazából az ellentétes kezüket használják. Ezáltal az értékelésben indokolt a megfigyelést és a kérdéses módszert egymással ötvözni.

Hand closing teszt:
Kulcsolja össze két kezének ujjait, majd nézze meg, hogy a felül levő hüvelykujja melyik kezéhez tartozik.

Arm folding teszt:
Tegye karba a kezét, s nézze meg, melyik karja van felül.

A szem oldalirányú mozgása:
A szem arra az oldalra fordul, amelyet a domináns ellenkező félteke irányít. Azok, akik gondolkodás közben velünk szemben állva a jobb vállunk fölé merednek, valószínűleg balkezesek.

Különleges képességek (tükörírás, egyidőben létrehozott írás jobb és bal kézzel párhuzamosan)

Kézhasználatuk alapján az emberek öt csoportba sorolhatók: 
Edinghburg-i lista alapján
1. enyhén balkezes hajlamúak                                                            (0 és - 50 pont között)
2. teljesen balkezesek (itt a vezető szem és a domináns láb is bal)        (-100 pont) 
3. a kétkezesek (ambidexterek)                                                          (0 pont)
4. teljesen jobbkezesek                                                                      (100 pont)
5. enyhén jobbkezesek (író kezük jobb, de a ballal is ügyesek és esetleg a vezető szem, vagy láb is bal lesz)        
(0-50 pont között)
Tükörírás:
Tükörírásról beszélünk, amikor az illető balkézzel jobbról baloldal felé, megfordított betűket ír, amelyek csak a tükör felé fordítva olvashatók el.
A tükörírás, ma is sok balkezesnél előfordul, de jellemző volt, pl. Leonardo Da Vinvire is. Ebben az írásmódban megnyilvánul az is, hogy az ilyen ember nem képes, vagy nem akar igazodni, alkalmazkodni a társadalmi normákhoz. Azok a balkezesek azonban akik nem képesek megtanulni nem tükörírással írni, általában nem tudják megkülönböztetni a betűket egymástól, többnyire fogyatékosok értelmükben.
Van, aki "letükrözi" a jobbkezes írást. Ez az Európában szokásos balról jobbra haladó írásnál azt eredményezi, hogy a frissen a papírra került tinta ill. grafit egy kis része a kezükre kenődik, általában a kisujjra és a gyűrűsujjra. Ezt elkerülendő vannak, akik csak az íróeszközt érintik a papírra, ami egy kicsit fárasztóbb. Mások az asztal síkjában kb. 90 fokkal elforgatják a papírt, így alulról felfelé írnak, végeredményben 45 fokban dőlt betűkkel.


A baloldali szövegírás a személy eredeti jobb kezével létrehozott tükörírása. Szemléltetés érdekében ezt az írás letükröztem ami a jobb oldali ábrán látható.
tükör

Ambidexterek
Aki képes rá, hogy bal kezét ugyanolyan ügyesen használja, mint a jobbat (illetve fordítva a kézdominanciától függően), azt kétkezesnek (ambidexter) nevezzük. Akár a jobb, akár a bal oldali dominancia a fejlődés magasabb szintjének felel meg. Az ambidextria nem ideális állapot. Minél kevésbé domináns az egyik kéz, annál inkább tapasztalhatjuk az általános éretlenség jeleit, beleértve a beszédfejlődés zavarait is. A dominanciazavar a téri tájékozódás bizonytalanságához, az olvasási irány és betűsorrend felcserélődéséhez is vezet. A balkezesek jobbkezességre nevelése is vezethet kétkezességhez! Annál, aki nemcsak balkezes, hanem balszemes és ballábas is, a jobb kézre szoktatás még nagyobb kockázattal jár, mint aki csak balkezes. Mindez a nem domináns agyfélteke túlterhelését eredményezi, amely az emlékezet, a koncentráció, téri irányok, viszonyok, beszédzavarok, finommozgás zavaraiban nyilvánul meg. Ebből adódóan kisebbrendűségi érzés, bizonytalanság, mindenáron teljesítéssel túlkompenzálás, személyiségzavarok alakulhatnak ki.
Az iskoláskor előtt ajánlatos megfigyelni, van-e hajlam a balkezességre. Ebben az esetben teljes szabadságot kell biztosítani a maga választotta kéz használatához. Az iskolába lépő gyermeknél emellett funkciópróbákkal állapítható meg, hogy meg tudja-e különböztetni a jobb és bal oldalt, majd azt, hogy írásnál melyik kezét kívánja használni. Ehhez meg kell figyelni a szem (kulcslyukon melyik szemével néz), a kéz (kulcscsomót melyik kezével veszi fel, ajtókilincset melyik kezével nyitja), a láb (labdát melyik lábbal rúgja, székre melyik lábbal lép fel, dal ritmusára melyik lábbal dobbant), a fül (melyik oldalra fordul, ha nevén szólítjuk a háta mögött), és a nyelv (csettintő hangokat melyik oldalon képzi sikeresebben) dominanciáját. Ezt követheti az oldaliságnak megfelelő célirányos gyakorlás.
Az alábbi két ábrán egy harmincéves nő, bal és jobb kézzel (külön-külön) kivitelezett írásmintája látható

Átszoktatás a múlt, jelen és jövő függvényében
Régebbi korokban a bal kéz használatát a gonosszal való szövetkezés jelének tartották. Az ördög szertartásait végzik bal kézzel, így a szülők még jó időben igyekeztek áttéríteni gyermeküket a "jóra". Néhol még sajnálatos módon a mai napig él ez a tévhit. A babonaság szerint a bal vállunk felett átvetett sóval az ördögöt találjuk el, a jobb vállunk felett azonban sose vessünk hátra sót, mert ott az őrangyalunk áll.
A szülők gyakran mentegetőznek gyermekük balkezessége miatt, így a gyermek gyakran érezheti azt, hogy szülei illetve tanárai összeesküdtek ellene. Nem szabad elfelejteni egy ötéves gyermek még nem is értheti, vajon miért ágálnak (teljesen alaptalanul) a balkeze ellen.
Változatos volt azoknak a módszereknek az alkalmazása, amit az átszoktatásra "használtak" a szülők, vagy nevelők. Csalánnal ütötték, megégették, hátrakötötték, begipszelték, erős paprikával
bekenték, vagy éppen testi fenyítés révén kényszerítették a gyereket, hogy a "szép" kezét használja. Még 2000-ben is van olyan ország ahol a bal kézzel történő írás elítélendő. Például Kínában és Indiában kimondottan sértés, ha valaki bal kézzel ír, mivel a bal kezet tisztátalannak tartják és csak az intim testrészek mosakodására használják.
Ma már az emberek többségében világossá vált (szakirodalmak, média által stb.), hogy a kényszerrel történő átszoktatás tanulási és pszichés zavarokat is okozhat:
- emlékezetzavarok (különösen a tanulás tartalmának felidézésében)
- koncentrációzavarok (gyors fáradékonyság)
- olvasási, helyesírási nehézségek
- térbeli helyzetfelismerés bizonytalansága (jobb-bal)
- beszédzavarok (pöszeség, dadogás)
- finom mozgások zavarai (például az írás külalakjának romlása)

Balkezesség az írásban

A balkezes írásmód technikái (kanalazó, eltoló)
Kanalazó technika: lásd 1. sz. ábra
Sok balkezes embernek különösnek mondható az írási módszere, amikor is alsó karjukat a felső lapszéllel párhuzamosan (tiszta esetben) elhelyezve, kézfejüket begörbítve hozzák létre az írást. Erre az a leglogikusabb magyarázat, hogy így nem árnyékolják be a papírlapot. Voltak viszont akik kutatásaikra támaszkodva azt tapasztalták, itt nem az írásról van szó elsődlegesen, hanem az agy működéséről.
A balkezes személyeknél végzett kutatásaim arra engedtek meg következtetni, hogy a kéztartás igen szoros összefüggésben van az íráskép mezo, makro és mikrostrukturális elemeinek kialakulásában. Az ábrán megfigyelhető a kanalazó írásmódhoz kapcsolódó jellegzetes papírtartás, ami következtében az írás dőlésszöge jelentősen megváltozhat.
Eltoló technika: lásd 2 sz. ábra
Toló technikának nevezzük azt, amikor az író személy (kézhez viszonyítva) az íróeszközt vízszintes irányban, balról-jobbra tolva hozza létre az írást. A mozdulat legfontosabb írássajátossága a nyomaték eloszlásban mutatkozik meg. Ezeknél a személyeknél a hangsúly a vízszintes irányú kötővonalakra tevődik át. Mivel az íróeszközt maga előtt tolja, ezért (főleg szövegírásnál) a már leírt szöveg a kézzel való súrlódás miatt elmosódhat. A szövegírás környezetében ilyenkor indokolatlan mázoltság figyelhető meg.




1.ábra


2. ábra

A balkezes szövegírásra jellemző mezo, makro- és mikrostrukturális elemek bemutatása,
felismerésük a szövegírásban

Több száz írásminta vizsgálata után arra a következtetésre jutottam, hogy a duktumok különbözősége, hogy a domináns kézhasználat még nem jelent egyértelmű lateralizációt. Hiszen a balkezességnek, mint az előző részben említettem, fokozatai vannak. Ezek a fokozatok pontosan a két agyfélteke részvételén alapulnak.

A Románné-féle kutatás kiegészítése Katona Ágnes kutatási eredményeivel:

1. Nem jellemző a gyengébb íráskészség és az alacsonyabb színvonal. Itt is az iskolázottság, és az automatizáltság foka érvényesül.


40 éves, balkezes értelmiségi nő kézírása


2. A nemi jelleg itt is ugyanolyan arányú írásjellemzővel képviselteti magát, mint a kontrollcsoportban.
3. Az írás felaprózottsága nem volt jellemző.
4. Az írástempóban itt is a temperamentum érvényesült, valamint az életkori sajátosságok, ugyanannyi volt a gyors, mint a lassú írástempó.


21 éves nő kézírása                                                        39 éves nő kézírása

5. A vizuális felfogótípus érvényesülése sem volt jellemző
6. Dőlésszög tekintetében igaz az álló és baldőlés prioritása.

A legjellemzőbb betű, amin tetten lehet érni a balkezességet a "t" betű :


alulhurkolt balsodrású


nem alulhurkolt, az áthúzóvonal  fordított mozdulatiránnyal készül


igen gyakran különlegességek, zavarok figyelhetők meg a kettős "tt" betűknél


rejtett balkezességénél gyakori az árkád megjelenése a "t" betű előtt


a balkezességet gyakran a nagy "T" betű fordított mozdulatirányú képzése árulja el


A rendellenes nyomaték:


a "g-y" kötővonalára


Az ékezetek árulkodó jellege:


felnőtt, jól automatizált írásokban gyakori a saját betűbe beszőtt ékezet


- fordított mozdulatiránnyal indított ékezet (lentről-felfelé, jobbról-balra)
- csuklótartásnak megfelelő balra homorú ékezet
- szóvégeken a kézfelemelésből adódó, bal irányú mozdulat

Ha ilyen írásjellegzetességeket tapasztalunk, hiába a jobb domináns írókéz, mindig gyanakodhatunk rejtett balkezességre, illetve a két agyfélteke integráltságára.
A mentális jellemzők meghatározásánál segítségünkre lehet, ha tudjuk, hogy a jobb agyfélteke (balkezesség) "tud" bonyolult téri és zenei mintákat megjegyezni, alkalmasabb az intuitív gondolkodásra, kreativitásra, divergens és holisztikus gondolkodásmódra.

Az aláírásban, mint korlátozott terjedelmű grafikai anyagban megmutatkozó általános és különös sajátosságok szemléltetése

Az aláírásokban fellelhető, balkezes személyekre jellemző írássajátosságok az aláírások nagy százalékában csak minimális előfordulási arányban találhatóak meg (főleg szignószerű aláírásoknál), így azok vizsgálata nagy figyelemkoncentrációt és gyakorlatot követel meg a grafológustól.

A kézdominanciára való következtetésnél az alábbi írássajátosságokra célszerű odafigyelni:


A paráf mozdulatiránya (jobbról-balra létrehozott)


Az "A"-"Á" áthúzóvonalának mozdulatiránya bal oldali határozott befejezéssel párosulva


Nem szokványos írómozdulatok megjelenése, "J" alsó hurokrészének tükörkép mozdulataű


Az aláírás olykor művészi vénára utaló írásjellegzetességei (a mesterkéltségre vonatkozó írássajátosságok kizárásával). Ilyenkor a szövegírás vizsgálata is elengedhetetlen.

 


A betűelemek egymást követő leírásának sorrendje felcserélődhet, pl. "a" törzsvonal után létrehozott oválrész


A befejezővonalak kézfelemelésből adódó bal irányú visszamozdítása (külön betűkben és betűelemeken is megfigyelhető)


Természetesen a szövegírásnál megmutatkozó balkezes írássajátosságok mindegyike az aláírásoknál is figyelembe vehető és alkalmazható.

A balkezes írásvizsgálat és a grafológia gyakorlati alkalmazása az igazságügyi írásszakértésben
Vizsgálatkönnyítés céljából


Soktárgyú írásvizsgálatnál a szakértő munkáját nagymértékben megkönnyíti, ha a spontán írásmintákat illetve kérdéses anyagokat a balkezességhez kapcsolódó írássajátosságokkal "szelektálja". Az írásszakértésben alkalmazott módszerek, mint kidolgozottság, transzkripció, felépítés, vagy ezek kombinációja, jól kiegészíthetők a balkezesség megállapításával. Gondoljunk bele, ha pl. 100 darab aláírást kell csoportba rendeznünk, amik számlákon szerepelnek. A feladatunk az egykéztől való származás megállapítása.
Azt tudjuk, hogy akinek jogosultsága volt ezeket a számlákat aláírni, jobbkezes személy. A kérdéses anyagok vizsgálatakor a balkezes írásra jellemző írássajátosságok figyelembevételével egyes aláírások a vizsgálat további részéből teljes egészében kizárhatóak.

Névtelen, fenyegető leveleknél
A névtelen és fenyegető levelek a legtöbb esetben szándékosan eltorzított írással (nyomtatott betűs), vagy más személy "felkérésével" készülnek. Az író személy saját inkognitóját ezzel és a névaláírás elhagyásával próbálja megőrizni. A nyomozati munkát segítve a grafológus következtetést vonhat le az író személy kezességére és személyiségtípusára is. Feltárhatja a személy szellemi állapotát és a leírtakkal való azonosulás mértékét is.

Az alábbi példával azt szeretném bemutatni, milyen módon segíthet a grafológus, szellemi elbutulás, gyilkosság, öngyilkosság, kényszer fenyegetés, nemi erőszak - sajnálatos módon a bűnözési statisztikákra támaszkodva a nyomozó szervnek.  
Szemléltetés végett az írásmintához egy fiktív, általam kitalált történetet párosítottam, de a valós ügyet is fontosnak tartottam megemlíteni.

Fiktív:
Valaki folyton "hittérítő", zaklató leveleket kap egy névtelen személytől és szeretne valami közelebbit megtudni az illetőről.

Első ránézésre furcsán hathat a piros színű golyósíronnal létrehozott írás. A grafológus az írást mint az íráshordozón elhelyezett lenyomatot vizsgálja, de a papírlap gyűrött formája ebben az esetben bizonyos megállapításokra engedhet következtetni.
A papír gyűrődése (jól láthatóan szándékosan történt) labilis idegrendszerre vall. Balkezes írásra jellemző sajátosságok az egész írásban, illetve betűelemekben nem fedezhető fel.
A piros színnel kivitelezett írás, az "m" árkádos kötésmódja, ami szöggel párosul (második és harmadik törzsvonal között, te és ők közötti konfliktusra utalva), a zárt oválok, a feszült íráskép, a baltendenciás dominancia mindenképpen a túlzott elkülönülésre, a másoktól való távolságtartásra hívja fel a figyelmet.
A felső zóna szűk, nyomatékszegény, zavart kivitelezése, a szóvégek letörése, a szabálytalanság, a dezintegrált írómozdulatok, a középzónába elhelyezett nagyobb függőleges irányú nyomaték pszichózisra utal.
Amit megtudhattunk az író személyről, a következő:
Jobbkezes, a külvilágtól erősen visszahúzódó, ebből adódóan valószínűleg egydülálló illetőről van szó. Vallásos témájú levelei feltételezhetik azt, hogy ha ki is mozdul a számára biztonságot adó lakásból, akkor azt csak a vallás miatt teszi meg (templom). A piros szín, az erősen összegyűrt papírlap, a koordinálatlan íráskép, a felső zóna zavarai, a keskeny írásmód, a szavakon belüli erős hullámzás szellemi téren történő zavarra utalnak.
Ilyen esetben a szöveg tartalmát is fontos figyelembe venni, ugyanis a nyelvezet és a közlésmód a címzettel való kapcsolatára adhat felvilágosítást stb.

Valós:
Az írásminta részlet egy 51 éves, erősen vallásos, skizofrén férfitől származik. Levelében a "megtérésre" és a szerinte (bár ezzel önmaga sincs tisztában) helyesnek tartott élet követésére szólítja fel a címzettet.
Már ezzel a pár mondattal nagymértékű segítséget nyújthattunk az eljárást folytató szervnek ahhoz, hogy az író személy kilétét sikerüljön felfedni.

Öngyilkosságot megelőző lelkiállapot feltárása

Fiktív:
A megbízóm férje tisztázatlan okok miatt öngyilkosságot követett el, hátrahagyva egy búcsúlevelet. A rendőrség lezárta a nyomozást, de a feleség szeretné kideríteni a suicidum valódi okát.
A vizsgálat során a búcsúlevélben a különleges, öngyilkosságot megelőző lelkiállapot jellemzőit kerestem, azaz az úgynevezett tudati beszűkülés ("csőlátás"). A tudati beszűkülés azt jelenti, hogy a személy csak saját magára és problémájára koncentrál. Ennek a tudati beszűkülésnek a jegyei hiányoznak a kézírásból, sőt inkább az ellenkezője, enerváltság jellemzi. Az öngyilkosság nagy részére jellemző az erőt vesztett elbátortalanodás, a félelem, az elhagyottság érzése és a depresszió. Ezek nyomai sem fedezhetőek föl.
A kézírást kényszerítettség szempontjából is megvizsgáltam. A kényszerítettség alapvető pszichológiai háttere a félelemérzet.
A klasszikus félelem jegyek közül az alábbiak megtalálhatók:
- izomfeszültség miatti merevebb tollfogás, az ebből eredő nagyobb, görcsös nyomaték
- az író személy addigi saját átlagához képest jelentősen megnövekvő alsó és felső zóna aránya a középsőhöz képest (feszültségjegy)


tétovaság, bizonytalanság érzése (a betűk környezetében felfedezhető szétszórt kis pontok)


kényszeres kezdés (nagy nyomatékú kezdőponttal való indítás)

A félelemjegyek közül azonban nem találhatóak meg:
- a mozdulat fékezettsége, gátoltsága
- az írás dőlésszögének álló vagy bal irányúvá válása

Az önmegsemmisítési vágyat reprezentáló aggresszív, nagy nyomatékú, egymást keresztező vonalak a búcsúlevélben jelen vannak, viszont az előző napi írásában még nem jelentkeztek. Ebből következik, hogy a halálát közvetlenül megelőző órákban érhette olyan hatás (pl. egy hír), amely egy belső, pszichés kényszerítettség-érzést váltott ki nála.


önmegsemmisítési vágyat reprezentáló aggresszív "t" áthúzás - nem véletlenül ebben a szóban

Ezek a sajátosságok együttes jelenléte olyan öngyilkosok írásában fordul elő, ahol az indíték idealizált cél érdekében történő, hirtelen felindult érzelmi állapotban elkövetett önfeláldozás (becsületbeli öngyilkosság).

Ez csak két példa arra a több száznyi megoldatlannak tűnő ügyre, amit grafológus szakértői segítséggel közelebb hozhatnánk a megoldáshoz.

Segítségnyújtás a pszichológiai profil megalkotásában
A hagyományosan alkalmazott eszközök, a bizonyítékok gondos összegyűjtése, megfelelő ütemű "adagolása", a gyanúsított személyiségének megszokott módon történő feltárása igen hatékonyan egészülhet ki a gyanúsított kézírásának megfelelő elemzésével.
Ennek segítségével olyan helyzeti előnybe hozhatja magát a vizsgáló, mellyel mindvégig hatékonyan tudja irányítani a vizsgálati munkát. Lépéshátrányba kerülhet viszont az a vizsgáló, aki úgy ül neki a kihallgatásnak, hogy majd annak során megismeri delikvensét. A megismerő folyamat során ő maga is alanya lesz a gyanúsított általi megismerésnek, és előfordulhat, hogy mire a vizsgáló kialakítja a saját taktikáját, addigra a gyanúsított már régen átvette az irányítást.
A grafológus segítségével szinte tetszés szerinti mértékben bővíthető a kézírás alapján skálázható személyiségvonások köre, és ilyenkor még az sem akadály, ha a gyanúsított alacsony szintű iskolázottságú, gyakorlatlan kézíró.
Bár a grafológia megfigyelései a kellőképpen automatizált írásokra vonatkoznak, megfelelő korrekciós számításokkal kiküszöbölhetők az alacsony iskolázottságból eredő effektusok. A kézírás alapján nem pusztán az első fellépés tervezhető meg. A rendszeres időközönként levett írásminta (pl. a kihallgatások között feladatként adott esetleírás) arra is alkalmas, hogy az elemző az előző kihallgatás érzelmi, értelmi hatásait nyomon kövesse (pl. az oválokban feltűnő nyitások, a fokozódó jobbra dőlés, a megszaporodó végvonalak, az ismétlődő fűzéses kötési mód stb. mind a nyitásra, a vallomás iránti hajlandóságra utalhatnak).

Felhasznált irodalom:

Dr. Agárdy Tamás-Dr. Szidnai László: A grafológia kézikönyve
(Bp. 1998 Grafológiai Intézet, 707-726 oldal)
Katona Ágnes: Grafológia a kriminalisztikában
(1992 Hevesi Hírlap)
Mark Selikowitz: Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek
(Bp. 1997 Medicina, 90-97 oldal)
Rita L. A.- Richard C. A.-Edward E. S.-Daryl J. B.: Pszichológia
(Bp. 1994 Osiris-Századvég, 39-58,  450-480 oldal)
Evelyn Gold:Lelkünk tükre az írás
(Szeged, 1993 Szegedi nyomda Rt.)
Dr. Kiss Lajos: Az igazságügyi kézírásszakértői vizsgálat alapjai
(Bp. 1977 Közg. és Jogi Könyvkiadó)
Dr. Albert L.-Alfons L.: Az aláírás grafológiája
(1993 Animus Kiadó)
Diane Paul: Balkezesek kézikönyve
(1994 Mecenas)
Michelcsik Erika: Aláírás a grafológia tükrében
(Szeged 2002 Szukits Könyvkiadó)
A klasszikus grafológia kézikönyve
(Bp. 1992 Grafológiai Intézet)
Grafológia folyóirat
(Bp. 1995 Grafológiai Intézet, I. évf. 3-4. sz.24-25 oldal)
Grafológia folyóirat
(Bp. 1995 Grafológiai Intézet, III. évf. 5. sz. 8 oldal)
Grafológia folyóirat
(Bp. 1997 Grafológiai Intézet, III. évf. 4. sz. 10-11 oldal)
Grafológia folyóirat
(Bp. 2001 Grafológiai Intézet, VII. évf. 1. sz. 3-18 oldal)
Grafológia folyóirat
(Bp. 2001 Grafológiai Intézet, VII. évf. 8. sz. 9-11 oldal)

Internet: www.balkezes.lap.hu

 

Katona Ágnes
igazságügyi grafológus-szakértő
írásszakértő




 
Facebook oldalunk

Tekintse meg Facebook oldalunkat is, "Ágnes Katona" név alatt.